Mi a megszakító működési elve?

A működési elve aáramköri megszakítóa megfigyelés, az ítélkezés és a végrehajtás alapvető logikája körül forog.  Beépített kioldó mechanizmusa és ívoltó rendszere révén normál áramköri kapcsolási vezérlést és a hibás áramkörök gyors leválasztását éri el.  Két részre osztható: normál üzemállapotra és hibavédelmi állapotra. Az ívoltó rendszer kulcsfontosságú segédelem, amely biztosítja a megbízható leválasztást.

Normál üzemállapot: Áramkör csatlakoztatása és leválasztása

Kézi/elektromos zárás: A kezelő egy fogantyúval vagy elektromos mechanizmussal mozgatja a megszakító mozgóérintkezőjét az állóérintkező felé, érintkezést hoz létre és zárja az áramkört, lehetővé téve a normál erőátvitelt. A zárás után a reteszelő mechanizmus a mozgó érintkezőt zárt helyzetben rögzíti, fenntartva az áramkör folytonosságát.

Kézi lekapcsolás: A leválasztó fogantyú meghúzásakor a reteszelő mechanizmus kiold, és a visszatérő rugó ereje hatására a mozgó érintkező elválik az állóérintkezőtől, megszakítva az áramkört. Ha ilyenkor kicsi az áram, akkor az érintkezők között keletkező ív magától kialszik.

Hibavédelmi állapot: Automatikus kioldás és áramkör lekapcsolás

Ha az áramkörben olyan hibák lépnek fel, mint például túlterhelés, rövidzárlat vagy feszültségcsökkenés, a beépített kioldóegység aktiválja a reteszelő mechanizmust, és ezzel automatikusan kiold. A különböző hibák különböző kioldási elveknek felelnek meg:

Túlterhelés elleni védelem (termikus kioldási elv)

Mag komponens: Bimetall szalag (két fémszalagból áll, amelyek hőtágulási együtthatója jelentősen eltérő).

Működési logika: Ha az áramkör túlterhelt, az áram folyamatosan meghaladja a névleges értéket, ami a bimetál szalag elhajlását és deformálódását okozza a melegítés miatt. Amikor a deformáció elér egy küszöbértéket, a reteszelő mechanizmust kioldja, és a mozgó érintkező leválasztja az áramkört a rugó hatására.

Jellemzők: Késleltetett cselekvés; a rövid távú túlterhelések (például a motor indítása) nem váltanak ki leoldást, elkerülve ezzel a téves kioldást.

Rövidzárlat elleni védelem (elektromágneses kioldási elv)

Magkomponens: Elektromágneses tekercs (vasmagra tekercselt).

Működési logika: Rövidzárlat esetén az áram azonnal a névleges érték tízszeresére vagy akár százszorosára emelkedik. Az elektromágneses tekercs erős elektromágneses erőt hoz létre, ami magához vonzza a vasmagot, hogy a reteszelő mechanizmusba ütközzen, és azonnal kioldja azt.

Jellemzők: Ezredmásodperces szintű gyors cselekvés; nagyon rövid időn belül leválaszthatja az áramkört, megelőzve ezzel a berendezés ívkárosodását vagy tüzet okozva. Feszültségcsökkenés/feszültségveszteség védelem (Alulfeszültség-kioldási elv)

Alapelem: Feszültségcsökkenési kioldótekercs, párhuzamosan csatlakoztatva az áramkörrel a feszültség figyelésére.

Működési logika: Ha a feszültség a névleges érték körülbelül 70%-a alá esik, vagy teljesen elveszik, a kioldó tekercs elektromágneses ereje megszűnik, és a vasmag egy rugó hatására kioldja a zárat, így lekapcsolja az áramkört.

Funkció: Megakadályozza a berendezés hibás működését és az alacsony feszültség miatti károsodást, valamint elkerüli a berendezés hirtelen indítása által okozott biztonsági veszélyeket, amikor az áramellátás helyreáll.

Szivárgásvédelem (maradékáram-védelmi elv)

Magkomponens: Nulla sorrendű áramváltó.

Működési logika: Normál körülmények között az áram a fázisvezetékben és a nullavezetékben egyenlő nagyságú és ellentétes irányú. A transzformátor magjában lévő mágneses fluxus kioltja egymást, így nincs indukált áramkimenet; ha szivárgás történik (például egy személy áramütése), az áram egy része átfolyik a talajon, ami egyensúlyhiányt okoz a kétfázisú áramban. A transzformátor indukált jelet generál, ami kioldja a kioldóeszközt.

Jellemzők: Alacsony működési küszöb (általában 30 mA), előtérbe helyezve a személyes biztonságot.